|
A kutyknak s macskknak is, hasonlan ms llnyekhez szmos lskd (parazita) faja van, ezek egy rsze, pl. a bolhk, kullancsok (kls lskdk, ms nven ektoparazitk) az llatok brn, szrzetn szabad szemmel is esetenknt jl lthatk. Ezek elleni vdekezs az utbbi vekben mr nemcsak a kutya- s macskatenysztknek termszetes, hanem egyre gyakrabban az "egyszer" kutyatartknak is.
Lteznek olyan lskdk is, amelyek a kutya s a macska bels szerveiben, szveteiben lnek (endoparazitk). Tbbnyire a fertzttsg nem jr egytt ltvnyos tnetekkel. A bels lskdk kzl tbb faj kedvenceink emsztcsatornjban ri el teljes kifejlettsgt s gy ezeknek az ivari termkei (peti, lrvi, oocysti) a bltartalomba kerlnek, majd az llatok rlkvel (blsrral) a krnyezetbe juthatnak. Sajnos vagy taln szerencsre, ezek a kpletek csak mikroszkppal lthatk, egyes fajoktl fggen gyakran tbb ezres nagysgrendben rlhetnek a fertztt llatok blsarval. A talajra jutott parazitk kint folytatjk fejldsket s jabb llatok fertzdsre nyjthatnak lehetsget. Tbb faj az emberre is veszlyes lehet, azaz zoonzist okozhat.
Ahhoz, hogy a megfelel kezels, akr megelzsi vagy gygytsi clbl megtrtnjen, ismerni kellene az adott llatok fertzttsgt. E clbl tancsos lenne legalbb vente egyszer az llatok blsarnak parazitolgiai laboratriumi vizsglattal val ellenrzse is. A blsrvizsglat hozzsegthet a clzott kezels elvgzshez, vagy akr egy-egy llat vagy llatcsoport "ltszlag ok nlkli" makacs hasmense, nem megfelel fejldse htternek a tisztzshoz. | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
