Csend legyen!

Mag�t�l �rtet�dik, hogy a kutya ugat. Ha viszont nem megfelel� id�pontban �s helyen teszi ezt, az a kutya gazd�j�t, no meg a szomsz�dokat is �r�letbe kergetheti. A nem k�v�natos hangad�sr�l val� leszoktat�s el�tti els� l�p�s, hogy felm�rj�k, mi�rt ugat a kutya. K�rdezz�k meg a csal�dtagokat, mikor, meddig �s milyen k�r�lm�nyek k�z�tt ugat az eb. Ha nincs senki otthon napk�zben, �rdekl�dhet�nk a szomsz�dokn�l is, �gy legal�bb l�tj�k, hogy pr�b�ljuk megoldani a probl�m�t. Esetleg magn�val vagy videokamer�val is r�gz�thetj�k a t�rt�n�seket t�voll�t�nkben. Ha siker�l megtal�lni az ugat�s ok�t, n�ha mag�t�l �rtet�d�v� v�lik a megold�s. A l�rm�s kuty�kat hat f� csoportba oszthatjuk az ugat�s okai szerint.

1. A „n�zz r�m” kutya

2. A t�mad� kutya

3. Az elhanyagolt kutya

4. A v�dekez� kutya

5. Az izgatott kutya

6. A t�ls�gosan ragaszkod� kutya

1. A „n�zz r�m” kutya mag�nyos �s figyelmet akar. R�n�z a kiszemelt emberre vagy �llatra �s metsz�, er�s, hat�rozott ugat�sba kezd. Az ugat�st n�ha sz�net k�veti, hogy l�thassa, figyeli-e valaki. El�fordulhat, hogy a m�g nagyobb figyelem �rdek�ben ugat�s k�zben cs�v�lja a fark�t vagy k�rbe-k�rbe t�ncol.

2. A t�mad� kutya fenyeget�sb�l ugat, hogy megv�djen b�rmit, amit arra �rdemesnek tart: saj�t mag�t, a ter�let�t, �tel�t vagy m�s tulajdon�t, vagy �ppen a gazd�j�t. B�tor kutya, akinek nincs lelkifurdal�sa amit, hogy megt�madja a betolakod�t, ha az t�l k�zel mer�szkedik. Hogy nagyobbnak l�ttassa mag�t, mint amilyen, a sokkol� effektust haszn�lja: hevesen, fokoz�d� temp�ban ugat, az ugat�s nagyon intenz�v, de r�vid, gyakran morg�s el�zi meg.

3. Az elhanyagolt kutya az�rt ugat, hogy kieressze a g�zt. Megsz�llott ugat�sa monoton ritmus�, konkr�tan nem ir�nyul semmire. Id�nk�nt elhallgat, de csak az�rt, hogy �jra kezdhesse. Mozdulatlan poz�ci�ban ugat, de olykor felemelheti a fej�t �s von�that.

4. A v�dekez� kutya agg�dik, meg van r�m�lve. Valami f�lelmeteset l�t, hall vagy szagol, �s ezt k�zli r�vid, �les, magashang� ugat�ssal. A f�lelemnek fizikai jeleit is mutatja, reszket, remeg, �sszeh�zza mag�t. A f�lelem forr�s�nak ir�ny�ba n�z, �s el�re l�phet, mikor ugat. De azt�n ink�bb visszafordul, visszavonul egy biztons�gos pontra, tomp�n pufogva mozg�s k�zben.

5. Az izgatott kutya szenved�lyes, k�nnyen stimul�lhat�. Sokat mozog, �s n�ha zih�l ugat�s k�zben. Folyamatos ugat�sa afel� ir�nyul, ami �ppen izgatja.

6. A t�ls�gosan ragaszkod� kutya szepar�ci�s szorong�sban szenved. Egy sz�m�ra k�l�n�sen fontos embert hi�nyol. �rj�ng�, magas hang� ugat�sa ny�ladz�ssal, sz�k�l�ssel vegy�lhet. N�ha k�zvetlen�l az ajt�nak vagy ablaknak fordulva ugat, ahol utolj�ra l�tta a szeretett szem�lyt. Az ilyen kutya olykor r�gcs�l�ssal, kapar�sz�ssal is kifejezi b�nat�t.

Az ugat�s megsz�ntet�s�ben sokat seg�thet, ha �ltal�ban gazdag�tjuk kuty�nk �let�t. T�lts�nk vele t�bb id�t, vegy�nk neki t�bb j�t�kot, j�rjunk vele kutyaiskol�ba. Az ugat�s ism�tl�d� cselekv�s, mint az �s�s, r�g�s �s nyalakod�s, mely seg�t megnyugtatni a kuty�t; mint amikor a s�r� kisbaba lecsendes�l a ringat�st�l. Ha az ugat�s f�lelemre alapul, a b�ntet�s csak fokozza a kutya szorong�s�t, vagy �ppens�ggel megsz�nteti az ugat�st, de olyan p�tcselekv�st okoz, mely m�g bosszant�bb vagy vesz�lyesebb lehet. A kutya �rtelmezheti �gy is a b�ntet�st, hogy csak a gazda jelenl�t�ben nem szabad ugatnia. R�viden, a b�ntet�s csak azt tan�tja meg a kuty�nak, mit ne csin�ljon. Pr�b�lkozhatunk pozit�v asszoci�ci�k ki�p�t�s�vel: ha a kutya f�l, pl. a post�st�l, �s az�rt ugatja meg, j�tsszunk vele, terelj�k el a figyelm�t. �gy id�vel a f�lelem helyett a j�t�k kellemes eml�kei kapcsol�dnak majd a post�s szem�ly�hez.

Ha minden k�t�l szakad, �s semmilyen m�dszer sem haszn�l, sz�ntess�k meg a k�zvetlen kiv�lt� okokat. B�relj�nk postafi�kot, hogy a post�s ne zavarja a kuty�t, z�rjuk el a kutya kil�t�s�t a j�r�kel�kre, a lak�sban hagyjuk bekapcsolva a r�di�t vagy a magn�t, hogy letomp�tsuk az ugat�st kiv�lt� kinti zajokat.