A Labrador retriever szngenetikja
A Labrador sznt kt gnpr szablyozza. Az egyik pr szablyozza, hogy a Labrador stt (fekete vagy csokold) szn legyen, vagy vilgos (srga). A stt dominns a vilgossal szemben. Teht az EE (homozigta dominns) vagy Ee heterozigta) genotpus Labrador stt szn, csak az ee -- homozigta recesszv) gnprral rendelkezk lesznek vilgosak.
A msodik gnpr szerepe csak stt Labradoroknl jtszik szerepet. Ez a gnpr szablyozza, hogy az egyed fekete (dominns) vagy csokold (recesszv) lesz. Teht, egy stt egyed (EE v. Ee) akkor fekete, ha msodik gnprja BB (homozigta dominns) vagy Bb (heterozigta), s csak akkor lehet csokold, ha a stt (EE v. Ee) gnpr mellett bb (homozigta recesszv) gnprral rendelkezik.
Teht, a fekete egyedek genotpusa lehet EEBB, EEBb, EeBB vagy EeBb. A srgk lehet eeBB, eeBb, vagy eebb. A csokold egyedek lehetsges gnprjai pedig EEbb vagy Eebb. Minden klyk kap egy-egy E/e-t s B/b-t a kantl s a szuktl, gy mg az is lehetsges, hogy egy tenyszprnak, melynek mindkt tagja fekete szn, s mindkett EeBb genotpussal rendelkezik, olyan alma szlesesn, melyben mindhrom szn megtallhat! Kt srga szl viszont csak srga klykket eredmnyezhet, hiszen az gnjeikben nincsen jelen a stt informci. Mivel a csokoldknl pedig a fekete gn nem lehet jelen, csokold szlknek sem lehet fekete klyke.
Dudley (eebb): rdekes mdon az eebb gnkombincink az eredmnye egy srga szn labrador csokold pigmenttel az orron, a szemek krl s a szj vonaln. A jelenlegi standard ezeket az egyedeket kizrja, mivel a srga egyedek orra, szja s szemgyrje fekete kell legyen. A Dudley megjells egybknt olyan Labradorokra is vonatkozhat, melyeknek egyltaln nincsen pigmentci a fent lert terleteken (vilgos rzsaszn), m ez nagyon ritka, s ltalban egyb genetikai defektekre utal. Ez az ltalnos pigmenthiny a brn nem tvesztend ssze az oly sok fajtra jellemz "tli orral". Ez utbbi jelensg csak az orra terjed ki, s csakis a tli hnapokban. A szj s a szemgyr ilyenkor is fekete marad.
|